Törvénykezési szünet a bíróságon

2001. év óta minden év július 15. napja a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapja. Ezen a napon hirdették ki a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikket, amely elsőként deklarálta a közigazgatás és a bíráskodás elválasztását.

Ettől a naptól kezdődik az ún. törvénykezési szünet a bíróságokon, amely azonban elnevezése ellenére nem jelenti azt, hogy a bíróságokon leállna a munka. A törvénykezési szünet nem azt jelenti, hogy ne lennének tárgyalások.

Ez az időszak – egészen augusztus 20-ig - a polgári ügyekben a határidő számításánál bír jelentőséggel. Ez pedig pontosan azt jelenti, hogy a polgári perekben az ítélkezési szünet ideje a felekre nézve megállapított határidőbe nem számít bele, tehát a határidők számításakor ez az időszak nem vehető figyelembe. Vagyis ha például 2017. július 13-án kézbesítenek egy fellebbezéssel megtámadható határozatot, a fél számára nyitva álló 15 napos fellebbezési határidő csak 2017. szeptember 4-én jár le.

Ez a határidő számítás azonban a büntetőügyekre nem vonatkozik és a polgári ügyek között is találunk nagyon sok kivételt. Bizonyos esetekben a jogszabály soron kívüli eljárási kötelezettséget ró a jogalkalmazókra, így ezek az ügytípusok kivételt képeznek, vagyis a határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is az alábbi esetekben:

• a soron kívüli ügyek (pl.: az ideiglenes intézkedés, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, a bíróság elleni sérelemdíj iránti, illetve kártérítési perek, a váltóperek, a kiskorú felperes által indított közigazgatási perek stb.),

• a végrehajtási perek,

• az előzetes bizonyítás,

• egyes nemperes eljárások pl.: a cégeljárás, a csőd- és a felszámolási eljárás, a végelszámolási eljárás, stb.

Az ítélkezési szünet folyamán a kezelőirodák – bár fontos, hogy rövidített ügyfélfogadási időben – nyitva állnak azon ügyfelek előtt, akik peres irataikba szeretnének betekinteni.

A polgári pereken kívül a közjegyzők előtt zajló fizetési meghagyásos eljárásokban sem ketyegnek a határidők a törvénykezési szünetben, azonban speciálisan érvényesül a szabályozás a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálta iránti perekben. Mivel ott a keresetlevelet a közigazgatási szervhez kell benyújtani – mely szervek hatósági tevékenysége nyáron sem szünetel –, a közigazgatási keresetindításra előírt határidők zavartalanul folynak.

Büntetőügyekben a bíróságok törvényi feladataikat folyamatosan ellátják, a határidők számításának általános szabályai irányadók nyáron is, változatlanul eljárnak előállításos ügyekben, a gyorsított eljárásokban, valamint döntenek a kényszerintézkedések alkalmazásáról pl.: előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, vagy a terhelt szabadlábra helyezéséről.

És hogy miért kevesebb akkor a tárgyalás mégis ebben az időszakban?

Hagyományosan ebben az időszakban töltik a bírák évi rendes szabadságukat, pontosan azért, hogy az év többi időszakában a folyamatos ítélkezési tevékenység biztosított legyen. Az ún. „törvénykezési szünet” ideje alatt pedig a bíróság elnöke készenléti és ügyeleti beosztás készítésével gondoskodik a bíróság folyamatos működéséről.

Miskolc, 2017. július 12. napján

 

                                                                                      dr. Répássy Árpád
                                                                             a Miskolci Törvényszék elnöke